Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.02.26

MÉDA: A LÉLEK ÖRÖKÍT ÉS TESZ ROKONNÁ (riport)

 

"Nem a test, hanem a LÉLEK (a) rokon." méda rb.  

 

Kérdező: ASSI - S.I.

 

S.I.: Méda, sokszor olvastam Tőled a rokonság témaköréből, most erről kérdeznélek. Szerinted kik az igazi rokonaink? A vér szerintiekre miért nem hasonlítunk minden esetben, miért vannak ellentétek egy családon belül, miért nem értik meg egymást a rokonok, a testvérek?

Méda: Nagyon jó, hogy kérdezed, mert ez az egyik kedvenc témám, s lassan kezd beigazolódni, hogy az Ember - sok esetben - mennyire nem hasonlít(-hat) a rokonoknak vélt személyekre. Szerintem nem mindig a vér szerinti rokon az igazi rokon. Én úgy gondolom, s az a tapasztalatom, hogy nem feltétlenül a vérségi kötelék a legerősebb, hanem a LÉLEK. Nekem több olyan vér szerinti családtagom is van, akikre egyáltalán nem hasonlítok (max. csak külsőre, egy-két jegy tekintetében), de semmilyen közös belső vonásuk nincs. Sőt, vannak olyanok is, akik totál az ellentéteim, nem is értjük meg egymást. Viszont. Mindenkinek vannak ROKONLELKEI, LÉLEKROKONAI, akiknek nagyon hasonló életútjuk, sorsuk, foglalkozásuk, hobbijuk, gondolkodásuk, öltözködésük, ízlésük, szemléletük, érzésük van/lehet. Ők az igaziak - szerintem.

 

Méda: Mert nem a test rokon, hanem a LÉLEK. Tehát nem feltétlenül egy másik Ember "teste-vére", ami rokonná, vagy családtaggá tesz Bennünket. A testet a lélek mozgatja, s ettől függ minden. A test csupán anyag. Persze beszélhetnénk itt az örökítő anyagról, de szerintem a LÉLEK ÖRÖKÍT. Az "öröklés" és az "örökít" szóban benne van: ÖRÖK. A test nem az, és a vér sem. A Lélek az, ami örök, a lélek vándorol egyik testből a másikba (legalábbis úgy vélik), a test anyag, mulandó, elporlik, nem lesz egy idő után, majd "újat veszünk fel" helyette, tehát mindig más alakban jelenünk meg. Akkor mit öröklünk belőle, ha nem tart sokáig, ha elvész, ha más? A Család attól Család, hogy a tagjai törődnek egymással, hasonszőrűek, analógok, megértik egymást. ROKON, azaz hasonló, vagy ugyanolyan. S ez nem feltétlenül a vér szerintiekben találandó meg. Sőt. Észre kell venni, ha egy kapcsolat meddő (mindegy, hogy milyen "címkét" nyomunk rá), tovább kell menni, s olyanokkal kooperálni, akik megértenek és viszont. Én leginkább a vér szerinti körön kívül találom meg a rokonaimat, akár barátok, akár ismerősök személyében, akik nekem az IGAZI TESTVÉREIM. De kár is címkézni, hogy kinek mi a másik. Emberek vagyunk, és szerintem a KÖZÖS ÜGY köt össze két Embert, nem az azonos vezetéknév, vagy családnév.

 

Méda: Azért lehetnek ellentétek egy családon belül (ami nem a lélekcsalád, hanem a vér szerinti), mert lehet, hogy aki most a testvéred személyében jelent meg, az az előző Életedben ártott neked, s Te erre még emlékszel, s nem tudtad anno feldolgozni, megbocsátani, megoldani az ügyet - így megjelent most is, a családodban. Azaz a lélek emlékszik rá. A LÉLEK NEM FELEJT. Tudja, vagy legalábbis érzi, hogy kik tartoznak hozzá és azt is, hogy kik nem. Ismerős a másik. S nem csak ismerős, hanem szerethetünk is olyanokat, akikről úgy gondoljuk, hogy velük még soha nem találkoztunk. Igen, ebben az Életben valóban nem, de a korábbikban? :) Lehet, hogy már több Életet (leszületést) is együtt éltünk, azért ismerős. Ezen is érdemes elgondolkodni, s megvizsgálni, hogy akik körülöttünk vannak, miért vannak ott, mi a közös feladatunk, milyen "lélekszál" köt össze minket? Vannak, akik nagyon közel állnak egymáshoz, például az ikerlelkek, de a rokonlelkek is sok mindenben hasonlíthatnak egymásra. Szerintem ezt zsigerből lehet érezni, s általában velük vagyunk jó viszonyban, velük jó lenni, élni, velük értjük meg magunkat és ők is velünk. Nem hiába lélekrokonok.

 

S.I.: Hogyan lehet őket megtalálni?

Méda: Az intuíciónkra kell hallgatni, a belső hangra, ami nem csap be. Vagy mondjuk úgy, hallgassunk a lelkünkre! :) Szerintem ezt rögtön lehet érezni, ahogyan meglátja egymást két Ember. Mint a mágnes, úgy húz. Ha már valami "gyanús" a másikban (mármint úgy értem, hogy gyanúsan ismerős), ott tuti, hogy van valami. Meglátod és tudod. Ennyi. Szerintem mindig az első "blikk" a jó. Az rögtön megmondja. A többi csak rápakolás, önbecsapás, hitegetés. Nekem is több olyan kapcsolatom volt, amikor elhitettem magammal (ideig-óráig), hogy "ebből és abból" "ez és az" lehet, pedig mélyen belül tudtam, hogy nem. Vagy voltak, akik el akarták velem hitetni, hogy én hozzájuk tartozom, de belül kiabált a hang: dehogyis! S tényleg nem is működött a dolog. Ezért most már mindig magamra, az Önvalómra, az isteni Énemre, a LELKEMRE hallgatok, aki mindig tudja a választ. Olyanok is vannak, akikről az első pillanattól kezdve tudtam, hogy ismerem őket és rokonlelkek vagyunk, s a mai napig ők a legjobb Barátaim, Barátnőim. Például Anikó Barátnőm, akivel egy parapszichológia tanfolyamon egymás mellé ültünk le, s azóta nagyon szoros, mély barátság köt össze minket. Nagyon szeretem Őt! Megértjük egymást, s ez nagyon fontos. S az az érdekes, hogy később derült ki, hogy Ő május 10-én, én pedig május 9-én születtem. :) Szóval, szuper. Fantasztikus érzés így megtalálni bárkit. Szerintem előbb-utóbb mindenki megjelenik az Életünkben, akinek meg "kell" jelennie. Nekem ez a tapasztalatom. Hiszen helyük van. Aki pedig nem jelenik meg, annak nincs helye. Annak máshol van! Ennyire egyszerű. :)

 

S.I.: Lehet olyan, hogy valaki a vér szerinti rokonod és egyben lélekrokonod is?

Méda: Igen, pont ezt szerettem volna elmondani. Ott talán még erősebb a kötelék, hiszen egy családban vagy vele, egy körön belül éldegéltek. Ott nem csak belső, hanem külső hasonlóságok is vannak. De szerintem, s talán ez a legfontosabb, hogy valahol mindannyian rokonok vagyunk, hiszen ezen a bolygón élünk, egy Ég alatt. Mint egy nagy Család. Vannak, akik közelebb állnak egymáshoz, s olyanok is, akik nem annyira, de akkor is tudni kell, hogy kinek van helye az Életükben. Rokon az, aki megért. Aki elfogad. Akinek úgy vagy jó, ahogyan vagy. :) Ott nincs mellébeszélés. Nincsenek találgatások. Minden evidens. S szerintem ez a legnagyszerűbb, mert akkor nem is erőltetsz rá olyanokat a másikra, ami nem Ő. Fura, hogy az Emberek mennyire nem látják egymást, vagy úgy mondom, mennyire NEM TUDJÁK A MÁSIKAT. Például az én esetem is igazolja, hogy vannak olyan hozzátartozóim, akik még 30 év alatt sem vették észre, hogy mivel foglalkozom, mire születtem, mi a dolgom, pedig állandóan azt teszem, küzdök érte....minden percem erről szól, mégsem értik. Na, erre mondom azt, hogy az Emberek nem is akarják látni, milyen a másik. De szerencsére olyan is van, aki ezt tudja, például az Anyukám, aki mindig is támogatott a filmművészeti pályámon, és nem akarta, hogy mondjuk cipész legyek, ha már gyerekkorom óta a nyakamban lóg a fényképezőgép és a kamera. :) Szóval, érted.........Akkor megkérdezem, hogy ki a rokon? Aki azt sem tudja, hogy ki vagyok, mi vagyok, annak ellenére, hogy ugyanaz a vezetékneve? Vagy az, aki pontosan látja és esetleg még segít is mindezekben, mindegy hogyan hívják, vagy összeköt-e vele bármilyen vér szerinti kötelék ?!

 

S.I.: Elgondolkodtató........

Méda: Szerintem is......................

 

Készült: 2016. február 26.

 

méda rb.

alapító, Damai (békés) Magazin

http://www.meda3.eoldal.hu/

damai-logouj.jpg

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.