Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.02.07

SIPOS ILDIKÓ: MÉDA ÉS A MÉDIA

 

Sipos Ildikó: Méda és a média

 

Sipos Ildikó: Szia Méda! Örülök, hogy ismét szánsz rám egy kis időt. Ma szeretnék feltenni pár kérdést a médiáról. Azt már elmondtad, hogy a televízióban dolgoztál, de kérlek, kicsit frissítsd fel a memóriámat, hogy milyen műsorokat közvetítettél nekünk.

 

Méda: Szia! Igen, 16 éves korom óta „próbálkozom”…. J akkor elvégeztem egy média sulit. A helyi Tv-stúdióba mentem gyakorlatra. Leérettségiztem, majd 19 évesen ott kezdtem a „pályafutásomat”. Sok mindent készítettünk. Mondjuk úgy, hogy majdnem minden műfajban kipróbálhattuk magunkat. Híradóztam (amit nem szerettem), forgattunk tematikus magazinokat (azt igen), szocióztam, portrékat forgattam-vágtam, helyi események közvetítése, dokuk, fesztiválok, nagyrendezvények feldolgozása, 22 évesen pedig létrehoztam egy kulturális magazinműsort (Pódium címmel), amit később több helyen folytattam. Dolgoztam werkkel, videoklippel, sorozatokkal, ismeretterjesztő előadásokkal. Az is érdekes, amikor zenére kell képeket írni. Azt imádtam. De forgattunk kandi kamerát is, ami nagyon izgalmas és érdekes műfaj. Főleg technikailag. Sok előkészületet igényel. Egy városi Tv azért jó, mert viszonylag szabad kezet kap az Ember. Kipróbálhatod magad mindenhol, mindenben. A témát nekünk kellett hozni, de nyilván sok adott esemény is élt. Így állt össze az adás. Ami a misszióm, az a kultúra és az Ember. A kulturális blokkot mindenhol én csináltam......J ahol nem engedték, s politikai híreket kellett volna „gyártani”, onnan eljöttem. Ami fontos, az érték közvetítése. Hogy emeljük a lelkeket, ne "bomlasszuk". Hogy egészséges szellemi táplálékot adjunk a Nézőnek, ne mérget. Sokat írok erről…...és az Emberről, az Életről, a kapcsolatokról, a toleranciáról, az odafigyelésről, türelemről, Hitről, Szeretetről, rokonlelkekről, az őszinteségről. Minden munkámban ezeket az alapértékeket és gondolatokat tartom szem előtt. Mindenbe ezt próbálom belecsempészni, még az olyan műfajokba és témákba is, amelyek egyáltalán nem ezt kívánják. De én ilyen vagyok. J Anyukám mondja mindig, hogy tisztán lehet látni, melyik riportokat készítem én (pedig az arcom nem látszik közben), mert a riportalanyok mindig mosolyognak. Ugyanis ők nagyon átveszik a kérdező rezgését és lelkiállapotát. Nem mindegy, hogyan állok eléjük mikrofonnal, kamerával. Sokat számít a lélekjelenlét és az indíttatás. Hogy ki miért alko......magáért, vagy a befogadóért(?)    

 

1450978_476132465839538_1995310225_n.jpg

 

 

S.I.: Szerinted miért tűnnek el az ilyen műsorok, és miért veszik át a helyüket a "népbutító" sorozatok, műsorok?

Méda: Nem hiszem, hogy eltűnnek. Azért még éldegélnek…...valahogyan. Az biztos, hogy nagyot fordult a Világ. De nem kell ezeket a lapokat megvenni, nem kell Tv-t nézni, s akkor nem lesz közönségük. S ha nincs közönség, nincs kinek "népbutító" műsorokat gyártani. Az értékes gondolatokat kell támogatni. Azokat kell újraéleszteni. Én már régóta nem nézek Tv-t. Be sem merem kapcsolni! J Nem is értem, hogyan tudnak azok létezni, akik ezeken a műsorokon, híradókon élnek, nap mint nap?! Jézusom…hát, nem lehet túl nyugodt a napjuk. Ömlik belőle a negatív, lehúzó, destruktív erő, az ostobaság, a hiábavalóság, az anyag, az agresszió. Ne is beszéljünk róla. Jó lenne, ha nem így lenne, s újra nyugodtabb, táplálóbb alkotásokat nézhetnénk – ezen az eszközön keresztül (is). Na de, ezért dolgozunk……próbálják emelni a Fényt. Ezért hoztam létre a Damai Magazint. Legyen alternatíva. Én nem hiszek abban, hogy az Embernek "szennyre" van szüksége. Sőt. Szerintem nagyon nem arra……..          

 

 

damai-erteket-a-mediaba.jpg

 

 

S.I.: Külön kérdeznék a bulvár újságokról. Szerinted az embereket miért az a hír villanyozza fel inkább a hírességekről, hogy XY mit csinál a magánéletében, miért nem az, hogy XY mit tett a közösségért, vagy milyen sikereket ért el?

Méda: Nem tudom. Engem nem érdekel senki magánélete, sem a pénztárcája, sem az, hogy mit evett, vagy ivott aznap. Főleg nem az, hogy melyik boltban vásárolt. Passz. Nem tudok más fejével gondolkodni. Nem tudom, mást miért ez a dolog foglalkoztatja. Talán azért, mert össze akarják hasonlítani az ismert Emberek életét a sajátjukkal. Persze ez nem tudatos. Megnézik, mit csinál a másik, hogyan él és kivel, s ebből levonnak egyfajta konzekvenciát, hogy ők hol tartanak. Mit értek el? Ők miért nem úgy élnek? Ezért ki a hibás? Nekik miért nincs "ez és az"? S hogy "Jóska Pista miért Gizivel él", miért nem vele, vagy a szomszéddal? J Nem tudom, de tényleg…….szeretünk méricskélni? Talán, ez a jó szó. Mert ez már nem is kíváncsiság. A kíváncsiságban van  szeretet, hogy azért szeretném tudni, mi van a másikkal, mert szeretem. Na de, a Emberek egy része nem azért veszi meg a bulvárlapokat, mert mondjuk aggódik egy „sztárért”, hanem azért, mert vájkálni akar. Vagy az egóját fényezni. Vagy megnyugtatni magát, hogy ha neki is sz**r az Élete, akkor nem baj, ha az övé is az…..ez érdekes kérdés…...állítólag a bulvár az Emberek ösztönös kíváncsiságára alapoz. Persze ehhez is tudatosság kell. Mármint ahhoz, hogy ne foglalkozzunk ezekkel a híreknek nem nevezhető momentumokkal. De ez mind megint csak anyag. Mulandó dolgok. Nem ez az emberi érték mértéke. Nem ettől vagyunk valakik. Azaz ettől biztosan nem. Én az Emberi együttműködésben hiszek. Abban, hogy őszintén figyeljünk a másikra, s valóban érdekeljen, mi van vele, velük. Ezt a példát is lehet követni.        

 

Sipos Ildikó: Köszönöm a türelmedet!

Méda: Én köszönöm!

 

 

Készült: 2016. február 7.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.